Gondoltam ma nem valami egyszerű kis szufléval fogom kiszúrni a lakótársak szemét, hanem virítok egy igazi tortát. Az oroszkrémet tényleg szeretem. Kicsit googléztam receptek után, és van egyszerűbb, ami pudingos krémmel készül, valamint van olyan, amihez főzni kell a krémet. Hogy ne a könnyebb végét fogjam meg a dolgoknak, a főzőset választottam. Még igazi vanília rudat is vettem, hogy tuti luxus legyen, nyami.
A tészta nagyon egyszerű, sima 6 tojásos piskóta. Tehát 6 tojás, 6 kanál cukor, 6 kanál rétesliszt, semmi extra.
A krémnél kezdődtek a rémségek.
Tojást kevertem ki 20 dkg cukorral, majd 3 dl tejet és egy fél vanília rudat adtam hozzá. Egy másik edényben másfél deci tejben feloldottam egy csomag zselatint, és ezt is beleöntöttem a keverékbe, amit gőz fölött sűrűre főztem. Jó sokáig tartott. Meg még annál is tovább.
Hogy semmiképpen ne legyen kalóriaszegény, felvertem még 3 dl tejszínt és a már kihűtött krémhez adtam.
A piskótát "szépen" kettévágtam. (Ha valakinek van erre egy jó módszere, hogy ezt hogyan is kéne tényleg szépen kettévágni, kérem ne fogja vissza magát és kommentben közölje, de lehet hogy ez mindenkinek megy rendesen, aki nem bölcsész diplomával és két balkézzel rendelkezik....)
Rákentem a krémet. Ami folyt, én meg káromkodtam. Szegény torta.
Került még rá házi sárgabarack befőtt és rumaromában áztatott mazsola, majd még egy réteg krém. Rátettem a piskóta másik felét, és bekentem kívülről is a jó kis krémmel.
Szerencsére volt idő arra, hogy a torta parkoljon egy kicsit a hűtőben, ami jót tett a dolognak, és mire felvágtuk, már nem akart elmászni magától.
